Korábban már találkozhattok a blogon István és Erika jegyesképeivel. Én már azokért a képekért is különösen oda voltam. Első pillantásra tudtam, hogy különleges párt sikerült kifognom. Mosolygósak, süt róluk, hogy szeretik egymást. Ráadásul erdélyi származásuak, ez külön megdobogtatta a szívemet. (A Dósákban is csörgedezik székely vér, ha minden igaz..) Akkor még úgy volt, hogy az én megbízásom csak a jegyesfotókra terjed ki. De az eredmény láttán végül úgy döntöttek, hogy én kellek nekik az esküvőre is. Ez hatalmas öröm volt számomra, hiszen régi vágyam volt egy erdélyi kirándulás. 

Megérkezni a határ túloldalára és bevenni a kinti hegyeket különös élmény volt. Gyerekkoromban rengeteget kirándultunk Apával a Bakony lankáin. Sosem szerettem az alföldeket. A magasban érzem jól magam. Kint tehát úgy éreztem magam, mint aki hazaért. Sziklák és szerpentinek, domboldalak és birkanyájak. Ha nem érted, hogy miről beszélek, akkor sürgősen javallott kimozdulni a belvárosból! Mivel 3 napot töltöttem el kint, így volt időm csak úgy fotózgatni is. De erről majd egy másik bejegyzésben..

Az esküvőről csak röviden írok, a lényeget úgyis a képek adják vissza. Az egyházi esketés Magyarkapuson volt, Kolozsvártól ~25 km-re. Egy szép faberakásos, régi református templom adott otthont az eseménynek. Utána fogtuk a batyunkat és bevettük a hegyeket. A Kapus feletti egyik csúcson található a Milenium Complex nevezetű panzió és rendezvényhelyszín. Egészen elképesztő rálátással a környező hegyekre. Na itt töltöttük el a nap hátralévő részét. Számomra talán a Tulipántos Néptáncsoport meglepetés fellépése jelentette a délután legkedvesebb részét. Ilyen sincs minden esküvőn!
A kreatívot az esküvőt követően készítettük, részben Kolozsváron. És persze részben analóg technikával. 

Helyszín: Magyarkapus, Milenium Complex, Kolozsvár
Ruhák: La Mariée Budapest és Daalarna
Dekor: Vanilla Events
Filmlabor: Carmencita Film Lab, Valencia